Nem csalódtam. Azt kaptam, amit vártam.

Babácska a hivatalos 37. héten volt 38 hetes és 3 napos.

3300 grammra becsülték a súlyát.

Mindkét oldalon enyhe vesetágulata van babának, az orvos szerint nem okozhat problémát, valószínűleg kinövi mire megszületik. Tervben volt egyébként is, hogy elvisszük majd egy csecsemőultrahangra, de így már egészen biztos, sőt az is, hogy a Czeizelbe megyünk, miután ajándékba kaptunk egy ultrahangvizsgálatot, mert náluk három alkalom után a negyedik ingyen van.

Nincsenek jelek, amik arra utalnának, világra szeretne jönni. Az orvos szerint kiválóan érzi magát, persze, bármikor elérkezhet a nagy pillanat, hiszen senki sem lát a jövőbe.

Voltam a saját orvosomnál is, aki a vizsgálat után megerősítette gyanúnkat, baba nem akar megszületni. Kubidoki még a december elejét is emlegette... nem tudom, hogyan bírnám ki odáig.

Felhoztuk a témát, hogy esetleg nem-e érdemes befolyásolni a születés pillanatát, például megerőltető mozgással, de a doki türelemre intett bennünket, szerinte a természet tudja a dolgát. Hát nagyon remélem!

Már nem tölt el aggodalommal az sem, esetleg nagyon nagy baba lesz, akár 4 kg feletti. A testem olyan csodás inkubátora a kisfiamnak, hogy ilyen nagyra tud nőni. Az is biztos, jobb ha fejlett, mint fejletlen. Kórházban fog megszületni, ha nem tud kijönni, akkor ott lesz a segítség.

A dühöt, amit a kórházas megnemtörténtvizsgálat miatt éreztünk másnap el is engedtük. A Czeizeles ultrahangok után mindig olyan boldogan megyünk haza... jó hírek babáról, kellemes környezet, dr. Fekete Tibor kedves kommentárja, de talán még a kinti csobogó, ahol úszkálnak az aranyhalak, bizonyára mindez hozzájárult a jó közérzetünkhöz.

A szülésznőnek és dokinak a szülésnél kell bizonyítania, ezt is megértettem.